Szeptember 1-től emelkedik a dohány és az alkohol jövedéki adója. Egyedül a bor jelent kivételt, ott marad a nullás adó. A dohány 5,7 százalékos adóemelése nem feltétlenül eredményez magasabb cigarettaárakat, de a sör és a röviditalok szinte biztosan drágulnak.

Árverseny és titkolózás

Szeptemberben 5,7 százalékkal emelkedik a cigarettát terhelő jövedéki adó, így a dohányosok hamarosan áremelkedésre számíthatnak. Az adótartam növelését egy EU-s kötelezettség írja elő, amelyet Magyaroroszágnak 2008 decemberéig kell teljesítenie. Akkortól egy doboz cigi árában hozzávetőlegesen 350 forintnak kell lennie csak a jövedéki adótartamnak (nem beszélve a 20 százalékos forgalmi adóról). Jelenleg egy doboz cigaretta árában valamivel több, mint 250 forint a jövedéki adó, ősztől ez némileg 260 forint fölé emelkedik.

A Nyugat-Európában tapasztalható, átszámítva 1000-1500 forintos cigarettaáraktól egyelőre nem kell tartani, és a jövő áprilisban és szeptemberben várható, újabb 2,7-2,7 százalékos jövedéki adóemelés sem drágítja majd erre a szintre a dohányt. Egy doboz cigaretta átlagára idén még 500 forint alatt marad, persze a felső kategóriás termékek már régen átlépték ezt a határt.

Az adóemelést a gyártók előbb-utóbb beépítik az árakba, de hogy mikor, azt nem lehet tudni. Az éles versengés miatt a magyar dohánypiacon senki sem nyilatkozik a közeljövő árairól és az üzleti stratégiáról - mondta dr. Komoróczki István, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. képviseletében.

Lehetséges, hogy szeptember elsejétől a tőkeerős dohánygyárak még egy ideig nyomott árakat alkalmaznak. Sőt, egyes nagy márkák esetében megfigyelhető az az akciós stratégia, hogy a várt áremelések előtt, átmenetileg a korábbinál is alacsonyabb árakkal csalogatják a füstölgőket, majd pár hét után a korábbi szintet túlemelve drágítanak. Szintén jól ismert jelenség, hogy a cigaretta a szokásos 20 helyett 19 szálas dobozban kerül forgalomba.

A januári adóemelést a gyártók gyakorlatilag nem érvényesítették áraikban, sőt, idén szinte olcsóbb volt a cigi, mint tavaly - mondta el Németh György, a S.E.F.T. Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. A kereskedelmi cégnél ezért nem is halmoztak föl nagyobb készletet a még alacsonyabb adójú termékekből.

Az árak alacsonyan tartásában az illegális konkurenciának nagy szerepe van. A csempészett cigaretta nemcsak a gyáraknak, hanem az elmaradó adóbevételek miatt, a költségvetésnek is óriási veszteségeket okoz. Ezért nem meglepő, hogy a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) idén nyáron szigorított akciókba kezdett, melyek immáron a lebuktatott csempész gépkocsijának elkobzását is lehetővé teszi számukra. A magyar költségvetésnek 2004-ben a dohánytermékek jövedéki adójából több, mint 170 milliárd forint bevétele származott, tavaly 173 milliárd, idén pedig várhatóan mintegy 184 milliárd forint. A számsoron látszik, hogy idén a VPOP fokozott ellenőrzései érzékelhető eredménnyel járnak, hiszen a cigarettafogyasztás önmagában nem növekszik. A szeptemberi adónövekedés a dohánytermékeknél egyébként konkrétan 2 milliárd forint pluszbevétellel jár - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumtól.

A csempészcigi a duplájára drágul

Jelentősen csökkent a feketepiaci rész

Most már a dohánygyárak is érzékelik a feketepiac elleni fellépés hatékonyságának növekedését, főleg az olcsóbb kategóriás termékek között - mondta dr. Bede Rita, a British American Tobacco Hungary sajtószóvivője. A csempészcigik ára egyre jobban közeledik a legális termékekéhez, ezért már nem olyan vonzóak, ráadásul egyre nehezebb is hozzájuk jutni. A gyártók az illegális piac szűkülésével fordított arányú növekedést várnak.

A 2005 szeptemberi 22 százalékról, az idei év júliusára 13 százalékra csökkent az illegális kereskedelem részaránya a hazai cigarettaforgalomban - mondta Bencze József, a VPOP rendészeti főigazgatója. A tavaly ősszel indult, fokozott ellenőrzés hatásai a feketepiaci árakon is érzékelhetők, a közepes árfekvésű cigaretta dobozonkénti ára a korábbi 100-150 forintról 300-330 forintra emelkedett - tette hozzá.

A csempészet elleni fellépés hatására, a havi belföldi legális forgalom 5-8 százalékkal múlja felül az elmúlt év hasonló időszakának adatait - mondta Sánta János, a Magyar Dohányipari Szövetség tiszteletbeli elnöke.

Az elmúlt években az infláció felett növekedett a dohánytermékek adótartalma, 2002 és 2004 között például 94,5 százalékkal - nyilatkozta az [origo]-nak Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke. Ezzel egy időben, a rendkívül árérzékeny magyar piacon az illegális szegmens részesedése és a cigarettacsempészet jelentősen nőtt. A következő években további adóemelések szükségesek az EU-s cél teljesítéséhez, de ez valószínűleg már nem fogja a feketepiac újabb élénkülését eredményezni, mivel a határellenőrzések nem lesznek "lazábbak". Patai András elmondta még, a dohánytermékeket illető magyar törvények EU-konformak, a szabályozás kellően szigorú.

A VPOP 2005-ben összesen 50 298 cigarettára elkövetett jogsértő cselekményt derített fel. Ez 49,9 százalékos emelkedés 2004-hez képest. A 2005-ös esetszámok 93,7 százalékában szabálysértést (47 136 eset), míg 6,3 százalékában (3162 eset) bűncselekményt valósítottak meg. Tavaly összesen 1 388 384 karton cigarettát foglaltak le a Vám- és Pénzügyőrség munkatársai, ami 53,2 százalékkal több a 2004-ben lefoglalt mennyiségnél.

2006 első félévében 34 315 esetben (melynek 95,3 százaléka szabálysértés, 4,7 százaléka bűncselekmény) derített fel a testület olyan jogsértő cselekményt, melyet cigarettára követtek el. Az esetszámot a megelőző év első hat hónapjával összevetve, 50,6 százalékos emelkedés tapasztalható. A Pénzügyminisztérium a lefoglalandó cigaretta-mennyiség éves szintjét 300 millió szálban (1,5 millió karton) határozta meg testületi szinten, melyből 2006. január 1. és 2006. június 30. között 49,02 százalék teljesült a felderítésekből adódóan.

Az szesz adója 7 százalékkal emelkedik

Szeptember 1-től 7 százalékkal emelkedik a szesz jövedéki adója. Egy liter tisztaszeszre vetítve, ez jelenleg 2206 forint, az emelés után pedig 2360 forint lesz. Fél literes kiszerelés esetén, egy 40 térfogatszázalék alkoholt tartalmazó pálinkánál, vagy vodkánál ez 441 helyett 472 forintot, tehát 31 forintos drágulást jelent.

A sör esetén a hét százalékos adóemelés nyomán 2,5 forinttal emelkedik egy üveg, vagy doboz közepes alkoholtartalmú sör ára. Az átlagos fogyasztó az évi 150 üveg söréért ugyan csak 400 forinttal fizet többet, de a 7,5 millió hektoliteres magyar sörpiacra vetítve ez 1,8 milliárdos plusz állami bevételt jelenthet.

Tavaly az alkoholtermékekből befolyt jövedéki adóbevétel a dohánytermékek harmada, 68 milliárd forint volt. Idén 79 milliárdot terveznek beszedni, a mostani emelés pedig 1 milliárd forint plusz bevételt jelent majd a kormány tervei szerint. Az emelést az uniós adótartamhoz történő közelítéssel - harmonizációval - indokolják, ám a skandináv országokat kivéve, már elértük az EU átlagát.

Az adóemelést tovább kell hárítani a fogyasztók felé, már szeptember 1-én - mondta az [origo] kérdésére Frank Oudzuck, a Zwack Zrt. vezérigazgatója. A szakember szerint a szeszipar minden szereplője hasonlóan fog cselekedni.

A nagyobb csomagból érthető, hogy nem marad ki a szesz adójának emelése sem. A Szeszipari Szövetség szerint azonban nem feltétlenül vezet eredményre az adóemelés, mert hatékonyabb ellenőrzés nélkül könnyen elmaradhatnak a költségvetés plusz bevételei. A szakma reményei szerint a pénz egy részét ellenőrzésekre fordítják majd, de erre vonatkozóan eddig nem hangzott el ígéret.

A különböző szegmensekben azonban eltérő lesz a hatás: a prémium termékeknél a magasabb ár miatt arányosan kisebb az árnövekedés, de a kommersz italok árának lényeges részét - az [origo] információi szerint egyes termékek esetében 80 százalékát - teszi ki az adótartam. A növekvő árkülönbség pedig a fekete -és szürke gazdaságnak kedvez, még nehezebb lesz a hamisítókkal versenyezni.

Hatékonyabb ellenőrzésre lenne szükség

A VPOP az elmúlt két hétben 421 liter tisztaszeszt, 315 liter sört, és 13 152 liter bort foglalt le. A nevük elhallgatását kérő szakemberek szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa, 10 ezer hektoliteres nagyságrendben cserél gazdát fekete árú a magyar piacon. Jóval több ellenőrzésre lenne szükség, nem feltétlenül csak a hivatalos üzemek háza táján.

Az évközi jövedéki adóemelés komoly eltérést okozhat a gyártók éves terveihez képest abban az esetben, ha nem tudják továbbhárítani azt - mondta Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár Rt. kommunikációs igazgatója. A szakember szerint a söripar egyetlen szerencséje, hogy a reformok a szezon után jöttek.

Az emelést nehéz lesz áthárítani a kereskedőkre, bár a jövedéki emelést általában elfogadják. A termelési költségek, a megszorító intézkedések miatt egyébként is növekednek - az energia, a járulékok formájában -, ezeket azonban, általános nézetek szerint nem fogja átvállalni a kereskedelem.

Ráadásul a fogyasztók elkölthető jövedelme is lényegesen csökken, és sokan az alkoholon fogják megkísérelni csökkenteni a megélhetésre fordított költségeiket. A vásárló csak az áremelést fogja érzékelni, általában nem tudatosul, hogy itt az állam jövedéki adóbevétele, és nem a cégek profitja emelkedik.

Az [origo] által megkérdezett kereskedők közül egyik sem készül feltölteni raktárkészletét az olcsóbb italokból, és a gyártók sem készülnek rohamra. Ennek oka, a raktárkapacitás, és a forgótőke hiánya, ráadásul a kormány általában biztosítja azt, hogy a bevétel befolyjon a kiskereskedésekből is: a leltár alapján, a következő hónapban be kell fizetni a különbözetet.